60 éves a Pécsi Nemzeti Színház operatagozata

60 éves a Pécsi Nemzeti Színház operatagozata

(részlet a Pécsi Nemzeti Színház Jules Massenet Manon című operaelőadásából, 2019.01.11.)

2019. október 26-án, szombaton este gálával ünnepli fennállásának 60 éves jubileumát a Pécsi Nemzeti Színház Operatársulata. Pécs operaélete azonban messzebbre nyúlik vissza, hiszen már 1822-ben – első pécsi fellépése alkalmával – azt vetette papírra naplójában Déryné Széppataki Róza, hogy „Elmentünk Pécsre. Itt muzsika-kar is működött, a társaság szaporodott is énekes tagokkal. Operákat is gyakran lehetett előadni, mert a püspöki zenekar tagjai közt képzett muzsikusokat találtunk.” Így Mozart, Rossini, Weber műveit is hallhatta a pécsi közönség, de a legnépszerűbb előadás Bellini Normája volt, 1838-ban.

Minőségileg a legnagyobb ugrást az jelentette, amikor 1895-ben megépült a Pécsi Nemzeti Színház és első operaelőadásai között már ott találhattuk Offenbach Hoffmann meséi című alkotását és több „kortárs”, vagy csak kevéssel korábban született operát, mint Mascagni Parasztbecsületét, Leoncavallo Bajazzókját, Gounod Faustját, Verdi Rigolettóját, Trubadúrját, Traviatáját – Tévedt nő címmel – Bizet Carmenjét, Erkel Hunyadi Lászlóját, Flotow Mártáját és Puccini Toscáját. A csúcspontot Asszonyi László színház-igazgatósága jelentette 1923 és 26 között, amikor évente 10(!!!) operaelőadás került színre, amiben az is fontos szerepet játszhatott, hogy a direktor maga is kiváló bariton operaénekes volt, akinek szívügye volt az operajátszás. Az őt 12 éven át követő Fodor Oszkár vezetése alatt főként a Komor Vilmos által szervezett úgynevezett „Gördülő opera” elégítette ki a pécsiek opera iránti igényét, de olyan akkor már világklasszis énekeseket is hallhatott a közönség, mint a tenor Pataki Kálmán, vagy a pécsi születésű világhírű basszista, Ernster Dezső, de később fellépett Pécsett a korszak két másik kiváló basszistája Székely Mihály és Kóréh Endre.

Az eszéki Nemzeti Színház operatársulatának vendégjátékaként 1940-ben Pécsett is bemutatták Ivan Zajc horvát zeneszerző Nikola Subic Zrinski (Zrínyi Miklós) című horvát nemzeti operáját, 1944-45-ben pedig Kodály Zoltán Háry Jánosát hallhatta első alkalommal a pécsi közönség

Az 1950-es évek néhány pécsi kezdeményezésre Horváth Mihály, Sallay Iván és Paulusz Elemér zenei vezetésével megvalósult operaelőadásai, – mint Mozart A színigazgató, A varázsfuvola és a Figaro házassága, vagy Puccini Toscája – után elérkezett az idő, hogy a Paulusz Elemér igazgató vezetésével a Pécsi Nemzeti Színházban 1956-ban megalakult zenei tagozatra és néhány Pécsre szerződött és részben le is telepedett énekessel, – mint például Bárdos Anna, Cser Tímea, Wágner József, később pedig a kiváló basszista, Marczis Demeter –, 1959 októberében megalakulhasson Paulusz Elemér vezetésével a Pécsi Nemzeti Színház önálló operatagozata.

Elsőként a korszak legjelentősebb, országosan, sőt nemzetközileg legelismertebb énekeséről, a basszista Marczis Demeterről (1931-2008) emlékezünk meg.

(Bárdos Anna szoprán)

Az első bemutató 1959.október 22-én Verdi Rigolettója volt, a fővárosból „Pécsre száműzött” dr. Németh Antal rendezésében, Bedő Istvánnal a címszerepben, Gildaként Bárdos Annával, mantuai hercegként Wágner Józseffel. A következő premierrel indult el a Puccini operák Verdiéhez mérhető hatalmas szériája, a Pillangókisasszony címszerepét az a Cser Tímea énekelte, aki az ezredforduló után a tagozatot vezető Cser Miklós édesanyja volt. A Paulusz Elemér nevével fémjelzett korszak kiváló énekesei voltak még a már említett Bárdos Anna, Cser Tímea, Wágner József és Marczis Demeter mellett, a két remek bariton, Berczeli Tibor és Bolla Tibor. A basszista Tréfás István, a varázslatosan szép hangú lírai szoprán, Ágoston Edit, a később Ausztriában és Németországban is karriert befutó drámai szoprán, Illés Éva, aki a Sosztakovics Kisvárosi Lady Macbethjének és Janáček Jenufája magyarországi premierjének címszerepét énekeltepartnere a később operaházi tenorrá lett Csányi János volt – a később operaházi vezető mezzoszopránná lett, a közelmúltban elhunyt Ercse Margit, aki 1966-68 között volt a pécsi társulat tagja és aki a Händel Julius Caesar Magyarországi bemutatójában és Verdi Aidájában is énekelt fontos szerepeket.

A korszak emblematikus előadása volt, amikor 1962. október 18-án, 23-án és 31-én világhírű baritonistánk, Svéd Sándor énekelte Germont szerepét Verdi Traviatájában.

Később nagy sikerű, kőszínházi és szabadtéri előadásokban fellépett vendégként Ernster Dezső, a Metropolitant megjárt világhírű basszista, aki Fülöp király szerepét énekelte Verdi Don Carlosában 1964.06.11-én, de nagy sikert arattak Komlóssy Erzsébet, Simándy József, Jámbor László és mások is Pécsett.

(Nagy Ferenc zeneigazgató)

(Horváth Zoltán rendező)

Paulusz Elemér halála után – korábbi karmesterségét folytatva – a tagozatvezetői pozícióba kerülő Nagy Ferenc két éves, 1968-70 közötti, rövid időszaka, majd az őt követő Breitner Tamás városi zeneigazgató által fémjelzett csaknem két évtized alatt, akárcsak a Paulusz érában a legtöbb rendezést a debreceni és szegedi működése között, 1963-72 között Pécsett tevékenykedő Horváth Zoltán mondhatta magáénak. A zenetörténet szinte teljes egészét magában foglalóan, Händeltől, Beethovenen és Mozarton át, Donizettiig,Verdiig, Flotow-ig, Bizet-ig, Gounod-ig és Pucciniig, de ő rendezte Szőnyi Erzsébet Firenzei tragédiájának magyarországi és a Pécsi Nemzeti Színház karmester-karigazgatójának, Károly Róbertnek Japán halászok című operájának ősbemutatóját is, melyet Eszéken már Breitner vezényelt.

(dr. Károly Róbert zeneszerző-karnagy-karmester, feleségével Szabadits Judit operaénekessel)

Az 1968-1988 közötti két évtized újabb kiváló énekesekkel gyarapította a Pécsi Nemzeti Színház operatársulatának tagságát, kezdve a közelmúltban elhunyt kiváló szopránnal Horváth Eszterrel, az idén 90 éves Németh Aliceszal, a néhány éve elhunyt Szabadits Judittal, hogy csak hármat emeljünk ki a szopránok közül, a mezzoszopránok közül a 60-as, 70-es évek fordulóján 5 évet Pécsett töltő Mészöly Katalint kell kiemelni, valamint Benei Katalint és Kővári Anikót.

(Mészöly Katalin mezzoszoprán és Horváth Bálint tenor)

A tenorok közül elsőként a 70-es évek első felének egyik sztárénekesét, Horváth Bálintot kell megemlíteni, aki feleségével, Mészöly Katalinnal együtt az Operaházban folytatta pályáját.

Horváth Bálint mellett a szintén az Operaházban is nagy sikerű tenoristát, Albert Miklóst kell igen nagyra értékelni, sok ragyogó Verdi, Puccini, Erkel, Bizet, Mascagni és Leoncavallo szerep mellett – melyből az 1995-ös Bajazzók Caniója egészen katartikus volt – elsősorban azért, amilyen magas színvonalon énekelte az első pécsi Wagner-premier, az 1978-as Lohengrin címszerepét, melyért az operatársulat minisztériumi elismerése mellett Breitner Tamás zeneigazgató megkapta az Érdemes Művész címet.

(Breitner Tamás zeneigazgató)

A baritonok addig is kiváló sorához ekkor csatlakozott, a Mario del Monacónál is tanult, nemzetközi karriert befutott Németh József, akitől most egy ismert Schumann dalt hallhatunk.

Jelentős karriert tudhat maga mögött a pályáját a „Szeged – Budapest Pécs háromszögben” folytató Vághelyi Gábor és drámai bariton váltótársa Egri Sándor, valamint Egri László és Tamás Endre, míg a basszisták körét a hazai és nemzetközi oratórium és dalénekesi életben is elismert Kuncz László, valamint Gogolyák György, aki az 1987-91 közötti színházfelújítást követő, élő tévéközvetítéses, ünnepi Bánk bán előadást mentette meg a megbetegedő Vághelyi Gábor helyére történt beugrásával.

(Blázy Lajos zeneigazgató)

(Cser Miklós zeneigazgató)

Ami az átépítést illeti, ebben az időszakban koncertszerű előadásokkal és egyéb fellépésekkel próbálta átvészelni ezt az időszakot a társulat, melynek igazgatója 1984-88 között a még énekesként is aktív Marczis Demeter lett, majd őt 1988-tól 1994-ig Hirsch Bence követte ebben a pozícióban – aki Breitner Tamás 1991-ben bekövetkezett haláláig vele együtt működve vezette a társulatot. Őt, Balikó Tamás igazgatósága alatt,1994 és 1999 között Blázy Lajos követte az operatagozat-vezetői poszton és kettejük működése egybeesett a pécsi operatársulat jelentős generációváltásával, mely\ ha kisebb mértékben is, de Cser Miklós és Somos János Csaba is folytatott. A pécsi operatagozat napjainkig tartó, főleg pécsi egyetemistákkal és országosan elismert ifjú énekesekkel történt vérfrissítését a 2011-től a társulatot vezető Gulyás Dénes hajtotta végre.

(Váradi Marianna szoprán)

A legjelentősebb erősítést Váradi Marianna, 3 éven át nemzetközileg is az élvonallal megmérettetett és az Operaházba is többször meghívott, az oratóriuméletben is meghatározó szerepet betöltő, rendkívül sokszínű pályája jelentette, melyben repertoárja Mozarttól, Verdin és Puccinin át, a kortárs zeneszerző, Faragó Béla Egy pohár víz című operájáig terjedt, így bizton állítható, hogy neve eggyé forrt az elmúlt negyedszázad pécsi operajátszásával és zenei életével.

(Bukszár Márta mezzoszoprán és hangképzőtanár)

De Váradi Mariann mellett még sok kiváló szopránt, mezzoszopránt láthattunk, hallhattunk Pécsett, néhányukat szerződtetett tagként, többségüket vendégként. Előbbiek közé tartozott Csáky Ágnes, Sajdy Júlia, Zalay Lídia, Dér Krisztina, Nagyági Mariann, Vermes Tímea és Bukszár Márta, utóbbiak közé Somogyi Eszter, Széchy Edit, Szilfay Márta, Csavlek Etelka, Szonda Éva és a Toscaként Blázy Lajosnál és Pillangókisasszonyként Cser Miklósnál is remeklő Bellai Eszter.

(Győrfi István tenor)

A férfi énekesek között elsőként a tenoristákat kell említenünk, köztük Derecskei Zsolt, Laczó András, Márk László, Haramza László és a máig aktív Győrfi István jelentették az alapot az 1980-as évek végén és a 90-es években, hozzájuk később az Operaházban is meghatározó énekessé váló, de pályáját Pécsett kezdő Horváth István csatlakozott,.

(Massányi Viktor bariton)

De szintén Pécsről indult a kiváló lírai bariton Massányi Viktor akinek örökét napjainkra Bognár Szabolcs vette át, és a nemzetközi versenyeket is nyerő, oratóriuménekesnek is kiváló operaházi basszista, Kovács István pályafutása is, a későbbiekben pedig Szécsi Máté.

(Kovács István basszus)

(Somos Csaba zeneigazgató)

A 2006-tól Somos János Csaba által vezetett időszakban az egyik kiemelkedő előadás volt a Szikora János által rendezett Traviata, mellyel országos visszhangot kiváltóan szálltak szembe azokkal a törekvésekkel, melyek az operatagozat megszüntetését célozták meg. De nagyszerű volt később Donizetti Boleyn Annája is, Váradi Mariannal és Vermes Tímeával a címszerepben, Nicolai A windsori víg nők című operája, valamint Puccini Gianni Schicchije, párban Vajda János Márió és a varázslójával.

(Vermes Tímea szoprán)

(Gulyás Dénes zeneigazgató)

A Gulyás Dénes nevével fémjelzett 2011-től napjainkig tartó időszakban az új zeneigazgató egyrészt épített a Pécsi Tudományegyetemen általa is irányított énekesi, operai munkára, másrészt a hazai operajátszás új hullámára is. Így a Mesés opera beavató sorozat mellett, olyan slágereket is műsorra tűzött, mint Mozart Don Giovannija, vagy olyan ritkaságokat, mint Verdi Macbethje, Gounod Rómeó és Júliája, legutóbb pedig a nagy sikert aratott Massenet Manont. De az egyik legkülönlegesebb, mégis nagy sikerű produkció talán Mascagni Parasztbecsület című örökzöldjének a hagyományokat is megidéző előadása volt, párban a kortárs magyar komponista, Faragó Béla Egy pohár víz című operájának, a Mascagni parafrázisaként napjainkba áthelyezett története volt, néhány egészen különleges megoldással.

Mielőtt ez utóbbi a zeneszerző által a youtubera feltett teljes operapremierjét ajánlanánk Tisztelt Olvasóink figyelmébe, álljon itt az október 26-i, Pécsi Nemzeti Színházbeli 60 éves operagála tervezett műsora.

Mozart: Figaro házassága: Nyitány; Mozart: Figaro házassága: A gróf áriája (Vághelyi Gábor)

Verdi: Trubadúr: Leonóra áriája (Váradi Marianna)

Verdi: Rigoletto: Rigoletto áriája (Bognár Szabolcs)

Bizet: Carmen: Micaela áriája (Tatai Nóra) Bizet: Carmen – Virág ária (Tötös Roland)

Bizet: Carmen: Don José és Micaela duettje (Tatai Nóra és Tötös Roland)

Bizet: Carmen: Torreádor áriája (Kristóf István)

Verdi: A végzet hatalma – Leonóra áriája (Nemes Horváth Orsolya)

Donizetti: Don Pasquale – Don Pasquale és Malatesta duettje (Vághelyi Gábor és Egri Sándor) Lehár Ferenc: Cigányszerelem – Messze a nagyerdő (Vermes Tímea)

Strauss: A denevér – II. felvonás finálé (Tutti) 

Közreműködik a Pannon Filharmonikusok. Zenekara

Moderátor: Gulyás Dénes; Vezényel: Oberfrank Péter;

(Nagy Viktor rendező)

Most pedig tekintsék meg Faragó Béla Egy pohár víz című operája ősbemutatójának felvételét, melyet több korábbi premierhez hasonlóan, a Pécsről elszármazott Nagy Viktor rendezett.

Fotók: internet

Kovács Attila

Amtmann Prosper és Bartók Béla Emlék-díjas zenei szerkesztő


© 2011-2017 Csorba Győző Könyvtár Creative Commons Licenc