Zenei csemegék Pécsről: A 80 éves dr. Károly Róbert köszöntése

Károly Róbert egy olyan jelentős kortárs zenei életművet mondhat magáénak, mely bár egy alapvetően Pécshez kötődő zeneszerző, többnyire pécsi felkérésre és ihletesre keletkezett alkotásait tartalmazza, bizton állíthatjuk, hogy a nemzetközi zenei életben is bizonyított, nagy sikert aratott műveket is magában foglal. Az 1968-as Japán halászok című opera Pécs mellett Eszéket is meghódította. A 175 eves pécsi szimfonikus zenélési hagyomány tiszteletére 1986-ban komponált Passioni e riflessioni címet viselő szimfóniát olyan kiváló muzsikusok mutatták be, mint az akkori pécsi városi zeneigazgató, a Liszt-díjas, érdemes művész karmester, Breitner Tamás, a hegedűszólista pedig a Liszt-díjas pécsi hegedűművész, Gyermán István volt. A Dóm című 1991-ben komponált oratórium részletei Amerikában is nagy sikert arattak, s a Pécsi Szimfonikus Zenekar 2001-es Nemzetközi Zenei Fesztiválja épp ettől az akkor már másodszor előadott műtől kapta „A Dóm” címet, míg az amerikai felkérésre komponált Hungarian Fanfare (Magyar fanfár) nagy sikerű ősbemutatója New Yorkban volt. Károly Robert műveiben az emberi élet és a humán közösség átfogó kérdéseiben való elkötelezettség és felelősségérzet tükröződik, műveinek hazai és külföldi elemzői érthető, sokszínű hangzásvilágát, gondolati mélységét és drámai alkatát emelik ki. (Várnai Péter, Juhász Előd, dr. Nádor Tamás, dr. Daniel Kovats)

Károly Robert főiskolai tanár, karmester és zeneszerző 1937. október 15-én született Szegeden. Zenei tanulmányait Pécsett kezdte, ahol a világhírű zeneszerző és zongoraművész, Takács Jenő által vezetett konzervatóriumban a másik kiváló zeneszerző, Maros Rudolf volt az első zenetanára, zongorázni Halász Kálmántól tanult. Később a Nagy Lajos Gimnáziumban Kincses József zeneszerző figyelt fel zeneszerzői es karmesteri tehetségére, melyet az akkor a Pécsi Nemzeti Színháznál tevékenykedő karmester, Sallay Ivan is továbbképzett. Egyik első jelentős alkotása, a Nagy Lajos szimfonikus költemény is ekkor keletkezett, mellyel megnyerte az 1955-os Nagy Lajos király jubileumi pályázatot, s a mű bemutatóját a 18 eves zeneszerző-karmester vezényelte a diáktársai alkotta zenekar élén. Ezután a Budapesti Katolikus Központi Hittudományi Akadémián tanult, ahol később a Szeminarium cantus magistere. Korábbi zenei tanulmányait a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán fejezte be (1976). Tanárai: Bárdos Lajos, Sugár Rezső, Kórodi András, Werner Alajos és Farkas Ferenc voltak, utóbbi karmesteri diplomázásának elnöke is volt. A weimari Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végzett még két alkalommal karmesteri tanulmányokat olyan világnagyságoknál, mint Kurt Masur, Heinz Bongartz és Arvid Janszonsz, majd angol, amerikai és német tanulmányutakon vett részt.

Károly Róbert az 1960-as években a pécsi püspöki székesegyház karnagya volt, majd 1964-től 1994-ig a Pécsi Nemzeti Színház és az Operatagozat karmestere és karigazgatója. Ez utóbbi téren az alapító zeneigazgató, Paulusz Elemér hívására, majd halála után, a Breitner Tamás fémjelezte időszakban Károly Róbert kórusépítő munkásságának köszönhetően a pécsi színházi énekkar alkalmassá vált a legnagyobb romantikus és verista operák – Verdi, Wagner, Puccini, Mascagni, Leoncavallo művei – mellett a 20. századi alkotások – többek között Sosztakovics, Janaček magyarországi bemutatói, Kodály és Károly Róbert műveinek – hiteles előadására, melyeket a nagy létszámúvá növelt énekkart kiegészítő, 1983 és 1998 között működött és általa életre hívott Pécsi Operakórussal is megerősített. Utóbbi együttessel nemcsak Pécs és Baranya zenei életét gazdagították tematikus és zenepedagógiai előadásokkal és különleges koncertekkel, de az NDK-t, Jugoszláviát, Angliát és Amerikát is meghódították. A színházban, mint az intézmény „házi zeneszerzője”, számos jelentős kísérőzenét is komponált, és kezdeményezésére indult el Pécsett a szabadtéri kamara-operajátszás. A Pécsi Művészeti Szakközépiskolában óraadóként tanított.

Számos rádiófelvétele van itthon és külföldön. 1978-ban a Magyar Televízió portréfilmet készített zeneszerzői, karmesteri és zenepedagógiai működéséről, 1999-ben pedig kétrészes „életműösszegző” portréinterjút készített vele a Magyar Rádió, mely alapja lett a kóruskarnagyi tevékenységét összefoglaló Szállj gondolat… című, az első magyar színházi énekkarról írott könyvnek is. Károly Róbert1980–81-ben Bagdadban az Iraq National Symphonic Orchestra vezető karmestere és a zeneszerzés, karvezetés, zeneelmélet, kamarazene tanára volt. 1994-től meghívásra tanított a Zsámbéki Katolikus Tanítóképző Főiskolán (a későbbi Apor Vilmos Katolikus Főiskolán) mint docens, ahol az újonnan induló kántor-egyházkarnagy szak megszervezője és főiskolai tanára. 1996-ban kapta tanári kinevezését, egyben a művészeti-nevelési tanszék vezetője lett. Ezzel egy időben, szintén 1994-től kapott meghívást a Magyar Táncművészeti Főiskolára, ahol 1995-ben az általa megújított zenei tanszék vezetője lett. Tíz évig a Semmelweis Egyetem Sporttudományi Kar Társadalomtudományi Tanszékén zeneelméletet, zenetörténetet, zeneesztétikát oktatott 1999-től 2009-ig. Zenei kommunikáció kutatásból PhD doktori fokozatot szerzett. 2010-ben Pécs Megyei Jogú Varos Közgyűlése Pro Communitate Emlékéremmel tüntette ki. Hazai színházi és koncertvezénylései mellett Németországban, Ausztriában, Angliában, az Amerikai Egyesült Államokban, Ukrajnában, Jugoszláviában, Lengyelországban vendégszerepelt, mint karmester, zeneszerző és tanár.

Károly Róbert fontosabb zeneszerzői alkotásai: Japán halászok – opera (1968), Passioni e riflessioni per Orchestra – szimfónia (1986), Cantata in Honorem Almae Matris (a pécsi Nagy Lajos gimnázium 300 éves jubileumára – 1987), Festival Cantata (Bagdad, 1981), A Dóm – oratórium Kocsis László verseire (1991), Festa Pannonia – kantata, Márévár balladája – oratórium, „Az árnyam és én” – zenekari dalciklus Kosztolányi Dezső japán verseire (1964), Zongoraszonáta, Hungarian Fanfare – zenekari darab (New York, 1993), Nagy Lajos király – szimfonikus költemény (1955), Fuvola-zongora szonáta (Heredia „La Flute” című versére); Canto Umano – férfikar Kassák Lajos versére (1964) (Bemutatta: a pécsi Nagy Lajos Gimnázium [az 1963–64-es tanévben alakult] Férfi

Vokálegyüttese, az alapitó, Deáky István vezényletével, 1964. május 9-en, a Pécsi Éneklő Ifjúság keretében). Musicalek (A javai lány stb.), színházi kísérőzenék, zenés játékok, filmzenék, dalok (közte egy Ave Maria 2001-ben, feleségének, Szabadits Judit operaénekesnek ajánlva)

Károly Róbertet 2012-ben 75. születésnapja alkalmából egy műveiből álló nagyszabású koncerttel köszöntötték Pécsett, a Kodály Központban, a Filharmónia Magyarország által rendezett Zeneszüret fesztivál keretében, Kocsár Balázs vezényletével, jelen sorok írójának szerkesztésében.

Károly Róbertet 80. születésnapja alkalmából egy olyan felvétellel köszöntjük, melyben idén májusban Juhász Előd „Zene közelben” című műsorában beszélt eddigi pályafutásáról.

http://www.katolikusradio.hu/archivum.php?firstaudioid=15&mev=2017&mho=05&mnap=20&mora=15&mperc=04

Kovács Attila
Amtmann Prosper és Bartók Béla Emlék-díjas zenei szerkesztő

fotó: internet


© 2011-2017 Csorba Győző Könyvtár Creative Commons Licenc