Betűméret + növelése | – csökkentése

Angster József: Életrajzom

Szerző: Angster József
Cím: Életrajzom
Alcim: Egy XIX. századi orgonaépítő naplója
Kiadó: Rózsavölgyi és Társa
Kiadás ideje: 2017
Kiadás helye: Budapest

item-thumbnail

Mostani ajánlónkban a legnagyobb magyar orgonaépítő mester, a mai Horvátországban, Eszék-Baranyában található Kácsfaluban – horvátul Jagodnjakban – 1834. július 7-én született és 1918. június 9-én, 84 éves korában elhunyt Angster Józsefnek „Életrajzom – Egy XIX. századi orgonaépítő naplója” című írását ajánlom figyelmükbe.

A dokumentum linkje az OPAC-ban.

A Rózsavölgyi és Társa Kiadónál Hajdók Judit orgonaművész és hangszerszakértő által közreadott és Fazekas Gergely által szerkesztett könyvben, az élete folyamán írott naplójegyzetei alapján halála előtt 3 évvel, 1915 márciusában olvasóinak ajánlott könyvben nyomon követhetjük az Európa legnagyobb orgonaépítőjeként számon tartott mester életútját, hazai és külföldi tanulmányait, élményeit, miként családja történetét és a kor társadalmi életének eseményeit is.

Angster József Eszéken volt asztalossegéd, majd második vándorútján Bécsben Titz műhelyében tanulta az orgonakészítést, melyet 1861-ben Drezdában, Lipcsében és Kölnben. A legfontosabb azonban az volt, hogy 1863-66 között Párizsban Aristide Cavallé-Collnál tanult, ahol a Cologny-kastély, a Notre-Dame és a Sainte-Trinité templom orgonáinak építésében segédkezett.

Bár munkájával elégedettek voltak és unszolták, hogy maradjon, ő mégis hazagyalogolt, és később Pécsett telepedett le, ahol 1867-ben megalapította világhírűvé lett gyárát.

„Szombaton, augusztus 17-én még egyszer Pécsre mentem hogy az átköltözéshez közelebbről elkészüljek, és az orgona munkát magamnak biztosítsam. Az elöljáróság ismét csak szóbeli ígérettel biztosítottak, (így!) szerződést azonban csak akkor köthetnek velem ha teljesen átköltöztem, illetékes leszek és az iparengedélyt megszereztem. … Isten akaratát láttam abban, hogy nem Eszék ahová jobban vonzódtam let (így!) állandó otthonom hanem Pécs.”

Angster József orgonagyára első megrendelését az új pécsi zsinagógától kapta, s 1867-től az 1949-es államosításig mintegy 1300 orgonát és 3000 harmóniumot készített hazai, közép- és kelet-európai megrendelésre, de Olaszországba is eljutottak az Angster-orgonák. Nevezetes, hogy Liszt Ferenc 1878-ban a Zeneakadémia akkori új orgonájának megépítésére Angster Józsefet ajánlotta, s hogy 1887-ben a gyár 20 éves jubileumára készült el a századik, úgynevezett Opus 100-as orgona, melyet a Pécsi Székesegyházban állítottak fel. Egy kisebb az 1990-es évek eleji felújítás után a régi orgonát 2008-ban újították fel, ezzel a hangszer műszaki és zenei értelemben is korszerű hangszerré vált, amihez gördíthető digitális játszóasztal és vezérlő elektronika is készült, így az orgonista akár a templom közepén is játszhat. Ezzel az átépítéssel nemzetközi viszonylatban is a legnagyobb mechanikus csúszkaládás templomi orgona született meg Pécsett.

Mi most Angster József könyvéhez és egyben a Filharmónia Magyarország Zeneszüret Fesztiváljának, 2017. október 8-án, vasárnap este a Széchenyi téren sorra kerülő, az „Orgonasípok karmestere (Angster 150)” programhoz is az azon a Pécsi Vasutas Fúvószenekar kíséretével főszerepet játszó Szamosi Szabolcs 2009-es a Pécsi Székesegyház Angster orgonáján készült felvételét ajánljuk Tisztelt Olvasóink figyelmébe.

Kovács Attila
Amtmann Prosper- és Bartók Béla Emlék-díjas zenei szerkesztő




© 2011-2017 Csorba Győző Könyvtár Creative Commons Licenc