2017. június – Khaled Hosseini: Ezeregy tündöklő nap

Júniusban Khaled Hosseini regényét olvastuk. A szerző korábbi művét, a  Papírsárkányokat többen ismertétek már, a regényből készült film (2007, Marc Foster) elég nagy hírverést kapott annak idején. Az Ezeregy tündöklő nap (Egyezer tündöklő nap) Hosseini második magyarul is megjelent regénye, mely hasonló témakörben mozog, mint a Papírsárkányok.  Afganisztán történelmét ismerhetjük meg a regényben két nő: Marjam és Leila személyes sorsán keresztül az 1970-es évektől napjainkig. Marjam a társadalom kitaszítottja, mivel házasságon kívül született, megkeseredett anyjától kevés szeretetet kap, az is inkább beteges ragaszkodás. Apja lopva látogatja, de családja előtt már nem vállalja fel. Leilát viszont szabad szellemben nevelték, nyitva állna előtte az út egy jobb élet felé, ha nem veszítené el szüleit a véres háborúban. A két nő sorsa  a kegyetlen (valójában csak az ország hagyományos, patriarchális világának megtestesítője) Rasid házában fonódik össze. Közel hozza őket egymáshoz a szenvedés és a veszteség érzése.

Hosseini a két nő történetén keresztül vezeti végig az olvasót Afganisztán közelmúltjának eseményein. Rövid történeti áttekintés. A brit uralomtól 1918 után függetlenné vált Afganisztánban 1973-ban a korábbi, félreállított miniszterelnök Daud katonai puccsal megdöntötte Zahir sah uralmát, eltörölte a monarchiát, és kikiáltotta az első Afgán Köztársaságot. Nagyjából itt kezdődik a regény cselekménye. Daud reformokat szorgalmazó politikáját többen is ellenezték. Két nagy, az etnikai csoportok (pastu és tádzsik – a regényben gyakran elhangzik) köré szerveződött baloldali mozgalom  tevékenykedett az országban. A két mozgalom 1978-ban egyesült és megdöntötte Daud uralmát. Ám rövid ideig maradtak csak hatalmon, ugyanis túl gyorsan és radikálisan akarták átalakítania társadalmat. A hatalmi eliten belüli feszültséget használta ki a szovjet vezetés, a Szovjetunió hadserege 1979-ben vonult be az országba. Szovjetbarát kormány alakult, melynek uralmát az iszlamista ellenzék döntötte meg 1992-ben, de az új kormányon belül is ellentétek voltak, a radikális tálibok ezen felbuzdulva rendet és fegyelmet ígérve lettek egyre népszerűbbek a lakosság körében, 1996-ra fokozatosan át is vették a hatalmat. Bár azóta a tálibok uralmát sikerült visszaszorítani, a talibánok ereje felmorzsolódott, a vallási és politikai ellentétek miatt ma is kaotikus állapot  uralkodik az országban.A történelmi tények azért fontosak a regény megértése szempontjából, mert a nők helyzetét különösen érzékenyen érintették a politikai változások. Leila apja például azt mondja lányának, hogy nők számára áldásos a kommunista rendszer, annak ellenére, hogy fiai mudzsahedként (dzsihád harcosai) haltak meg a szovjetek elleni küzdelemben. A szélsőséges iszlám hatalom alatt viszont alárendelt, kiszolgáltatott, megfélemlített másodrendű állampolgárrá válnak a nők, Rasid ennek a kegyetlen férfivilágnak a képviselője.

De rátérnék a regény klubos fogadtatására. A téma bár senki számára nem volt új, mégis sokakat megdöbbentett és felháborított a regényben ábrázolt kegyetlenség, a nők brutális elnyomása, jogfosztottsága. Nem értettünk egyet a mű irodalmi értékének kérdésében. Ez egyébként gyakran visszatérő kérdés a beszélgetéseinken. Szórakoztató irodalomhoz közelebb áll, mint az igényes szépirodalomhoz, abban maradtunk, hogy Hosseini már Amerikában szocializálódott mint író, és ez a regény nyelvezetén, történetvezetésén, fordulatain és a befejezés jellegén erősen érződött.

Éles vita alakult ki arról, hogy a családon belüli erőszak, a nők ellen elkövetett testi és lelki sanyargatások terén hol tart Magyarország. Magyarországot lehet együtt emlegetni Afganisztánnal ezen a téren? Arra jutottunk, hogy azért talán ott még nem tartunk, hisz Afganisztánban a törvény szentesíti a nők elnyomását. De oda kell figyelni a jelekre itthon is, és a nők ellen elkövetett erőszakos cselekedetek körüli elhallgatások felszámolása, és az elkövetők megbüntetése terén van min dolgozni.

A regény értékéhez talán hozzátesz, hogy a fordítók benne hagytak számos afgán kifejezést a szövegben, melyhez értelmező szótári függelék is kapcsolódik.

A klubon szóba került, hogy hasonló témakörben (tágan értelmezve), milyen irodalmat érdemes olvasni, illetve milyen filmeket érdemes megtekinteni. Közkívánatra a lista az ajánlásokról:

Könyv:
https://moly.hu/konyvek/szvetlana-alekszijevics-elhordott-multjaink
és Szvetlana Alekszijevics egyéb dokumentumregényei.
https://moly.hu/konyvek/marjane-satrapi-persepolis-gyerekkorom-iranban
https://moly.hu/konyvek/marjane-satrapi-persepolis-a-visszateres

Film:
Ártatlanok (francia-lengyel dráma, 2016)
Asszonyok kútja (belga-olasz-francia vígjáték, 2011)
Brazil (magyar vígjáték, 2017)
Libanoni keringő (amerikai-ausztrál-belga-finn-francia-izraeli-német-svájci animáció, dráma, 2008)
Nők férfiak nélkül (francia-marokkói-német-olasz-osztrák-ukrán dráma, 2009)
Persepolis (amerikai-francia animációs dráma 2007)

2017. június – Khaled Hosseini: Ezeregy tündöklő nap

– Klikk a nagyobb mérethez! –


© 2011-2017 Csorba Győző Könyvtár Creative Commons Licenc