Nagyszerű Mesterek és kiváló ifjú Tanítványaik a Pannon Filharmonikusok hangversenyén


A Pannon Filharmonikusok immár fél évtizedes múltra visszatekintő „Mesterek és Tanítványaik” címet viselő, Pécs, Baranya és a Dél-Dunántúl legkiválóbb ifjú muzsikusait bemutató eleddig is nagyon jó színvonalú sorozatában az egyik legkiegyensúlyozottabban magas színvonalú, ritkaságokból és örökzöldekből összeállított, ragyogóan építkező műsorú hangversenyére került sor 2015. június 21-én a Kodály Központban, ahol a Pannon Filharmonikusok és a Pécsi Szimfonietta muzsikusait jól vegyítő, Vass András vezette pécsi zenekar is egészen kiváló kísérő erényeket mutatott fel.

Már az első fellépő, a 15 éves Daradics Flórián Sándor, a bonyhádi Bartók Béla Alapfokú Művészetoktatási Intézmény szaxofonos növendéke – Mestere: Seleljo Jaroszlav – egészen kiváló és egyéni ízeket is felmutató muzsikálással vívta ki a közönség lelkes tapsait, melynek értékét növeli, hogy egy kortárs belga zeneszerző, Alain Crepin (1954–) Nuit blanches (Álmatlan éjszakák) című, 2006-ban szaxofonra és zongorára komponált darabjában mutatta fel ezeket a néha csak profikat jellemző erényeket, melyhez a Szabó Ferenc hangszerelését remekül megszólaltató pécsi zenekar is kiváló partnerként csatlakozott, az ezen az estén legjobb kísérő teljesítményeit idéző Vass András vezényletével.

Ezután következett az est számomra legnagyszerűbb, szinte a legkiválóbb profi hegedűsöket megidéző teljesítménye, melyet a mindössze 15 éves Popović Lénának köszönhetünk, aki a Siklósi Zeneiskola növendéke – Mestere: Zavagyákné Dolgos Éva – s olyan magától értetődő és magával ragadó virtuozitással szólaltatta meg Fritz Kreisler (1875–1962) Prelúdium és allegro című művét, hogy az amellett, hogy lélegzetelállító volt, még a zenekarral való összjátékra is maximálisan ráhangolt volt, ami szintén csak igazi profi muzsikusokat jellemző erény. Komoly jövőt jósolunk neki a zenei pályán, ha jó kezekbe kerülve továbbra is ilyen színvonalat mutat fel, s nem riad vissza a muzsikusi lét hazai buktatóitól. (Azt csak zárójelben, de jegyezzük meg, hogy a műsorismertető nem igazán pontosan írta le és körül, hogy e Kreisler-mű, ahogy még néhány másik alkotás, csak megtévesztésül hivatkozott a 18. századi olasz zeneszerzőre, Gaetano Pugnanira, merthogy amint maga Kreisler is beismerte, nemcsak az „átdolgozásnak”, de az alapműveknek is ő maga a komponistája, nem pedig Pugnani. Így ma már a korábbi Pugnani-Kreisler formula helyett „csak” Kreisler szerzőségével szokás feltüntetni ezeket a „neobarokk” darabokat.)

A harmadik fellépő, a 15 éves Pókai Eszter klarinétos is Bonyhádról érkezett – akárcsak szaxofonos iskolatársa –, a Bartók Béla Alapfokú Művészetoktatási Intézményből, s az ő Mestere is Seleljo Jaroszlav. Ezúttal is egy különlegességet hallhattunk: a sokáig az ifjú Wagner műveként számon tartott, valójában azonban a kiváló klarinétvirtuóz, Heinrich Baermann (1784–1847) által komponált Adagiót, mely az ifjú bonyhádi muzsikushölgy előadásában is lírai szépségeivel és finomságaival tűnt ki kora klarinétversenyeinek színvonalán, mely érthető, ha tudjuk, hogy Weber és Mendelssohn is Baermannak írta e hangszerre szánt versenyműveit. Talán néhány virtuóz, nagy ugrás volt még kevésbé pontos és magabiztos, de ez is izmosodhat még a későbbiekben. Így is sok szeretettel ajánljuk Tisztelt Olvasóink figyelmébe Pókai Eszter egyik a youtube-ra feltett linkjét, melyen még mint Wagner alkotását játssza templomi környezetben épp ezt a művet.


A következő fellépő, a 18 éves Pajer Dorottya fagottos volt, aki a Kontrasztok Alapfokú Művészetoktatási Intézmény után 2012-től a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola tanulója, Mestere dr. Herpay Ágnes, a Pannon Filharmonikusok szólamvezető fagottművésze. Előadásában Vivaldi e-moll fagottversenyét hallhattuk, szinte a profikat idéző magabiztos kiegyensúlyozottsággal mind a virtuóz szélső, mind a lírai lassú tételben, talán csak egy kicsit egyénibb, a Mesterét oly jellemző agogika hiányzott előadásából, mely viszont így is tökéletesen megfelelt egy hagyományos és ma általánosan elfogadott barokk előadásmódnak. Mi most Pajer Dorottya egy korábbi, még „Kontrasztos” felvételét ajánljuk megtekintésre-hallgatásra.


A 2015-ös Mesterek és Tanítványaik koncert első részét és második felét egy pécsi testvérpár zárta, illetve nyitotta: Forgó György zongoraművész és a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola tanárának gyermekei, Forgó Boglárka és Forgó Benjamin léptek a Kodály Központ pódiumára. A 13 éves Forgó Boglárka a pécsi ANK Művészeti Iskola növendéke volt – Mestere: Iván Katalin – jelenleg pedig már a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola tanulója, aki még korábbi iskolája színeiben részt vett a Virtuózok vetélkedőn, melynek második fordulójában Mozart C-dúr szonátájának Allegro tételét szólaltatta meg szép sikerrel. Boglárka ezúttal is hű maradt a korhoz és a stílushoz, hiszen Joseph Haydn (1732–1809) 1772 körül írott, a rokokó és klasszika határán álló C-dúr concertóját adta elő, ahogy mondani szokták „korát meghazudtoló” plasztikus szépséggel, melyben néhány erőteljesebb (hang-) szín is megszólalt már. Mi most – ha már tévéfelvételen is „megörökíttetett” – a már említett Virtuózok-részlettel idézzük Forgó Boglárka zongorajátékát.


A második részt 16 éves testvérbátyja, Forgó Benjamin nyitotta, aki az ANK Művészeti Iskolája után jelenleg a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola tanulója, Mestere a zongorista pályán többek között Balogh Ádámot, Bali Dávidot, Boateng Karmen Stephaniet és Boros Misit is elindító Megyimóreczné Schmidt Ilidkó, aki Benjamin pályáját is a tökéletes stílusismeret és biztonság felé „terelgeti”, melynek már most is szép példája volt Bach f-moll zongoraversenyéből a népszerű lassú és a zárótétel ragyogó előadása. Kár érte, hogy a mindössze bő tízpercnyi műből elhagyták a nyitó tételt, mert azzal egy kerek egész megformálásában is láthattuk, hallhattuk volna Forgó Benjamin zongorajátékát, melyet most egy az édesapa által feltett youtube-linkkel idézünk, Liszt 13. rapszódiájának egy tavaly év végi koncertfelvételéről.


Ezután a Pécsi Liszt Ferenc Zeneiskola két ütőhangszeres, marimbás növendékének produkciója következett, akiknek Mestere: Balogh Jenő. Elsőként a 15 éves Siptár Bence adta elő a Gioacchino Rossini (1792–1868) Tell Vilmos című operájának nyitányára készült parafrázist a kellő és szükséges precizitás mellett megfelelő dinamikával és virtuozitással, talán csak az tehető szóvá, hogy néha kissé „elnyomta” a zenekari kíséret. Mi most egy két évvel ezelőtti pécsi koncertről Csajkovszkij Diótörőjének részletét hallhatjuk előadásában.


Ugyanez a precizitás és zenei sokszínűség jellemezte a pécsi Babits Mihály Szakközépiskola 19 éves végzős tanulójának – egyben zeneiskolai növendéknek –, Balázs Kinga Annának marimbázását, Aram Hacsaturján (1903–1978) Álarcosbál kísérőzenéjéből örökzölddé lett Keringőjében, mely talán nem is elsősorban technikailag, hanem művészi megformálásban jelentett remekül teljesített kihívást. Mi most, hogy megmutassuk virtuóz kvalitásait, a világhírű, Pécsett is járt, Németországban élő, szerb ütőhangszeres világsztár, Nebojsa Jovan Zivkovic Macedónia című darabjának előadásában láthatjuk-hallhatjuk Balázs Kinga Annát.


A Tolna és Baranya megyei ifjú muzsikusok után a következő fellépő a Somogyból érkezett 15 éves Bálint Anna volt, aki a kaposvári Zichy Mihály Iparművészeti Szakközépiskola kerámia szakos tanulója, emellett pedig a Kaposvári Liszt Ferenc Zenei Alapfokú Művészeti Iskola fuvolista növendéke, akinek Mester édesanyja, Bálintné Farkas Kitti. Előadásában egy ritkaságot, Bernhard Molique (1802–1869) Három zenei vázlat című sorozatából az Álmodozás című darabot hallottuk, kifejezetten szép fuvolahanggal, talán csak a gyors második rész lehetett volna kissé magabiztosabb és virtuózabb, mondjuk, ahogy Hacsaturján írásunkban már említett Keringőjét korábban előadta.


A koncert zárásaként fellépő produkció jelentette az egyik legmeghatóbb élményt, ugyanakkor legnagyobb kihívásnak számító megmérettetést is egyben. A 2012-ig a svájci Luzernben nevelkedett, jelenleg családjával Magyarországon élő, 13 éves Somodari Benjámin ugyanis – akinek Mestere: Dóra Attila – a romantika kiváló belga hegedűművész zeneszerzője, Charles Auguste de Beriot (1802–1870) Balettjelenetek című hegedűre és zenekarra írott művét szólaltatta meg, mely a francia-belga hegedűiskola megteremtőjének egyik igen nehéz, olykor Paganini bravúrjait idéző kompozíciója. A többek között Vieuxtempst és Ernstet is tanítványai között tudó zeneszerző hegedűs virtuozitására jellemző egy pécsi vonatkozású érdekesség, hogy 1838-ban Bellini Normájának két felvonása között, a Lickl-féle székesegyházi zenekar koncertmestere, Witt János is mint komoly kihívás adta elő Beriot egyik hegedűversenyét. Nos, Somodari Benjámin is derekasan „állta a sarat”, s csak néhány apróbb intonációs foltot ejtve, korát meghazudtolóan jó teljesítményt nyújtott egy ilyen nagy feladatban, melyben a Pannon Filharmonikusok muzsikusai, az estet végig remekül összefogó Vass András vezényletével remek partnerei voltak. Mi most az ifjú hegedűs egyik a Zalaegerszegi Televízióban készült felvételét ajánljuk meghallgatásra és megtekintésre Tisztelt Olvasóinknak.

Összegezve elmondható, hogy a Pannon Filharmonikusok ezúttal is igen széles skálájú, mély merítést adtak a régió zenei tehetségeinek bemutatásában, s ezúttal is nagyszerű, a jövő hazai, vagy akár nemzetközi téren is bizonyítani képes nagy muzsikusainak adtak nagyszerű első bemutatkozási lehetőséget a Kodály központban, melynek közönsége maximális elégedettséggel és sok-sok emlékezetes élménnyel gazdagodva térhetett otthonába e nagyszerű „Mesterek és tanítványaik” koncert után.

Fotó: Bublik Róbert

Kovács Attila
Amtmann Prosper és Bartók Béla Emlék-díjas zenei szerkesztő


© 2011-2017 Csorba Győző Könyvtár Creative Commons Licenc