Betűméret + növelése | – csökkentése

SCHUVASSBERT

Szerző: Franz Schubert
Cím: SCHUVASSBERT
Alcim: death and the Maiden D 810
Kiadó: Pannonicum
Kiadás ideje: 2013
Kiadás helye: Pécs

item-thumbnail

Nem mindennapi lemezt ajánlunk ezúttal a zenebarátok figyelmébe, egy „új Schubert szimfónia” a Pannon Filharmonikusok által készített és saját kiadásban megjelentetett lemezét, melyet most szerzett be a Csorba Győző Könyvtár Zeneműtára. Arra, hogy miként lehetséges egy „új Schubert szimfóniát” napjainkban lemezre venni, nem a zenetörténeti kutatás újabb eredményei között kell keresnünk a választ, hanem a Pannon Filharmonikusok kiváló, zeneszerzéssel is foglalkozó, karmestere, Vass András (1979) személyében. A szülővárosában, Marosvásárhelyen, majd a budapesti Zeneakadémián zenei tanulmányokat folytató dirigens, aki 2009-től dolgozik együtt a pécsi zenekarral, de az ország több zenekarát is vezényelte már – a Fesztiválzenekartól, Nemzeti Filharmonikusokon és a MÁV Szimfonikusokon át a miskolci és a szombathelyi zenekarig és a Liszt Ferenc, valamint a Solti Kamarazenekarig – ahogy mondani szokták „vette magának a bátorságot”, hogy Franz Schubert (1797-1828) 1824-ben vonósnégyesre írott, nagyszabású, csaknem háromnegyed órányi „A halál és a lányka” című d-moll vonósnégyesét szimfonikus zenekarra ültesse át. S hogy miben rejlik Vass András bátorsága? Abban például, hogy olyan előd után, mint Gustav Mahler merte ezt megtenni, aki „csak” vonószenekarra írta át a vonósnégyest.

Schubert 1817-ben írta Mathias Claudius versére „A halál és a lányka” című dalát, melynek részlete a vonósnégyes 2. tételének variációs alaptémájául szolgált. „A halál szavait nyugodt, korálszerű akkordok kísérik, kérlelhetetlenségét a folytonos daktilikus ritmus jeleníti meg, mint Schubert más halálról szóló dalaiban is. A lányka izgatott recitativója után a kérlelhetetlen ritmus visszatér” – olvashatjuk Kovács Sándor zenetörténész a lemezhez írott rövid ismertetőjében, melyből azt is megtudhatjuk, hogy Schubert hosszas kórházi kezelés után, betegségéből azonban később már sohasem teljesen kigyógyulva, mély depresszióban írta művét, további két vonósnégyes, egy oktett és a később „nagy C-dúr”-ként ismertté lett szimfónia megírása közben.

A 2013. május 2-án a Kodály Központban Dobos László Erkel-díjas zenei rendező és Baranyai Zoltán hangmérnök által rögzített koncertfelvétel kiváló zenei minősége mellett természetesen a fő érdem Vass Andrásé, aki egyrészt alapvetően hű maradt Schubert pályájának zenei stílusához, s apróbb újításai is „mértéktartóak”, mint például a kontrafagott használata, vagy a szokottnál csak kissé nagyobb rézfúvóskar wagneri, bruckneri mértéket sohasem elérő hangzása.

Ugyanakkor arra is ügyelt az átdolgozó, hogy a zenekari muzsikusoknak jól játszhatóan mutatós zenei anyagot írjon szólóban és a nagyobb szólamegyüttesekben is, melyek közül ezúttal hadd emeljük ki a fuvolát, oboát, valamint a vonóskar élén a hegedűsöket és a végig szép tónussal játszó rézfúvóskart. Vass András mint karmester pedig érthetően „etalonnak tekinthető” mintát tett le saját átültetésében, melyből mi most ezúttal a kontrasztosan sokszínű nyitótételt és a címadó dalt feldolgozó, főleg a ragyogó fafúvós teljesítmények révén rendkívül emlékezetes második tételt ajánljuk meghallgatásra. Aki a Scherzóra és a Presto fináléra is kíváncsi, annak pedig érdemes felkeresni könyvtárunk Zeneműtárát is.

Kovács Attila

Franz Schubert – Vass András: „A halál és a lányka” d-moll vonósnégyes: 1. Allegro
Pannon Filharmonikusok, vezényel: Vass András (2013. 05. 02.: Kodály Központ)

Franz Schubert – Vass András: „A halál és a lányka” d-moll vonósnégyes: 2. Andante con moto
Pannon Filharmonikusok, vezényel: Vass András (2013. 05. 02.: Kodály Központ)




© 2011-2017 Csorba Győző Könyvtár Creative Commons Licenc